A nagy sportágválasztón nem csak leégett nyakakkal, hanem egy igen fontos sporttörténeti emlékkel is gazdagabbak lettünk! Az egyik pavilonnál a gyerkőcök regisztráltak, miután teljesítették az akadályokat, mert értékes ajándékkal kecsegtettek őket. A csúcsajándékokat jelentő rózsaszín, vagy zöld, vagy kék lufi közül éppen Balázs választhatott. Fölfedeztünk egy összefirkált lufit az egyik úriember kezében, aki a pult túloldalán tengette az időt, talán éppen lufipingálással. Balázs természetesen a kezében tartott léggömböt szerette volna, mert az egyedi volt. Én próbáltam meggyőzni az urat, hogy kezdjen újat, mert elszúrta a kisfiam monogramját, sajnos fölcserélte a betűket. Bárdosi Sándor viszont nem készített újat és váltig állított, hogy az az ő monogramja! Ami persze igaz is, meg tudtam is, de akkor is! Ezek a mai sportolók már nem a régiek....A lufit megkaptuk, elhoztuk, lefotóztuk! Lehet, hogy egykori olimpiai ezüstérmes birkózónk lehelletét őrizzük a még meglévő léggömbünkben?!
Nem az exhibicionizmus által vezérelve, sokkal inkább saját szórakoztatásunkra és az emlékeink, örömeink, eredményeink dokumentálására hoztuk létre blogunkat!
2011. május 28., szombat
2011. május 24., kedd
Bohém Rapszódia
"Oh mama mia, mama mia, mama mia let me go
Beelzebub has a devil put aside for me
For me
For me"
Queent hallgattunk, mikor Balázs újabb jól irányzott szavakból összeálló mondathurrikánnal söpört végig az amúgy sem rossz hangulatunkon!
-Apa fordítsd föl a nyelvet!
_néztük a cipőjét, néztük a száját, de nem esett le a nyelv-kapcsolat_
-Fordítsd föl, te tudsz angolul!
_most már leesett, de nem fordítottunk, sok Queen dalt talán jobb is, ha nem ismerünk magyarul!_
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)