Eső után...

, illetve nem is! Jobban illik a mai kalandomra, az a szólás kombináció, hogy - Eső után még inkább ne hagyd el a járt utat a járatlanért! Végre terepen tekerhettem a környéken. Most nem kellett sokat mennem a hordó-mosós, csökött kutya-rámrohanós, spicces gazda Suzukival szebe-jövős és nem ám lehúzódós, hegyi utakon. A 76-os út építése által föltárult a mennybe vezető út alsó vége. A kőfaragónál lecsorogtam a Csácsi hegyről és átgurulván a főúton szemben megleltem az erdőbe vezető utat. Igaz, hogy kapásból nagy emelkedő volt , de Szent Péter lábánál azért elkezdett újra lejteni. Igaz, hogy sok volt a dagonya is, de legalább túró-fúró csíkos hátú malacok nem voltak bennük. Igaz, hogy többször elfogyott az ösvény, de valahogy' mindig volt tovább! Egyszerűen kifejezve, jó volt és a szemerkélő eső sem zavart. Itt nem volt motoros permetező, láncfűrész, Sokol rádió! Viszont voltak őzek, mókus és a szirti sas (valószínűleg csak egy öjv volt, maximum héja, esetleg bagoly de nekem sas, mert én menő vagyok) éppen mellettem kapott szárnyra és húzott be az erdőbe! Nem láttam jól, de talán egy őz, vagy nyúl, talán egér volt a karmai között (mindegy, mert ő is biztosan menőzik éppen a faágon a haverhéjáknak, hogy elhúzott mellette az Orient Expressz százhússzal!)! Ide raktam a lementett útvonalat, Gúgli Örszből kimentve. Nem hosszú az út, de így is 2 órába telt, az eltévedésekkel együtt, mire körbe értem! Gyalog is bejárható az erdei rész is, habár ott más nincsen csak harapható levegő, csönd és gyönyörű kilátási pontok! Szép környéken élünk. [za-pa].