 |
| Szegedi levélverés-máshol megvárják, amíg lehull! |
A nyári szünet hetei alatt Annánk elszokott a tornáktól, amikre év közben rendszeresen jár. Így október elején, amikor már kezdett végre beállni a hőn áhított rendszeresség és beindult a tudatosan szervezett testmozgás (nyáron csak eszeveszett rohangálás, strandolás, túrázás, stb. voltak), kis lánykánk súlyos izomlázat szenvedett el. A reggelre felerősödő izomfájdalom furcsa mozgáskoordinációt okozott neki, az iskola felé haladván, minek megmagyarázására hosszas elemzésébe kezdett az őt sújtó kínoknak! Balázsunk hosszúra nyúlt fülekkel csak figyelt, és örült, hogy megint valami okosságot tud meg nővérkéjétől, akire felnéz és nyomában szökellve próbálja mindenben utánozni és, ha lehet akkor lepipálni!
Így született meg aznap reggel Balázs IZOMLÁBA, ami őt is nagyon kínozta, de neki mindehhez még IZOMSEGG is társult! Nem-meglepettségünket leplezve nevettünk bele az Ady utca ciklikusan ismétlődő szürke reggelébe! Jól is esik néha és ez kis lurkó a maga félreértéseken és félrehallásokon alapuló, logikával vegyített továbbgondolásokkal fűszerezett nyelvújításai adnak is rá okot, hogy jólesően derüljünk egyet! Nem tudom, hogy mikor növi ki, de néhány évig még remélem gazdagítja emléktárunkat itt a blogban! {za-pa}
