2012. december 29., szombat

...mindegyik táblában...

Visszatérés a Schwarza völgyébe!
...egy jó pohár tej van! Természetesen ez nem így van és egyáltalán nem is a csokiról szeretnék írni, aminek a fejünkbe evődött ez a reklámszlogenje. Nem a tejről, nem a csokiról, de sokkal inkább a tábláról értekeznék most! Leírnám néhány gondolatomat, a teljesség igénye nélkül, arról, hogy két azonos irányultságú tábla piktogramjaiban mutatkozó apró különbségek miként tükrözi két szomszédos állam tagjainak a munkakedv és a mentalitás terén mutatkozó eltéréseket.
Az ausztriai Scheeberg megmászása után kellőképpen fáradtak voltunk, hogy felfedezzük az osztrák "munkavégzés az úttesten" című táblát és időt áldozva rá elemezzük. Szerény csapatunk aznap csak kétszer 1500 métert gyalogolt, de az függőlegesen fel és le!

Az osztrák munkamorál
Röviden összefoglalva a sógorok tábláján látszik a munkavégzés, reális mozdulatsor egyik részletét láthatjuk és feltűnik a munka eredménye is. Az úriember, merthogy azért ebben összestimmelnek, hogy mindkettőn férfi dolgozik és ráadásul jobbkezesek! Szóval az úriember egyértelműen lapátot fog. Görnyedt testtartása kisebb erőkifejtésre utal. A kupac talán sóderhalom lehet és már szépen gyűlik a túloldalon is, a figura mögött. (gondolom nem az erőlködéstől rottyantott oda!)

A magyar...
A magyar táblán lévő kalapos skodás kezében akármi lehet, a lényeg az, hogy támaszkodni lehessen rá. A munka nem halad, eredménye nincsen, átrakott kupac nem észlelhető. Erőkifejtés csak annyiban látszik, amennyi ahhoz szükséges, hogy az ember le ne forduljon a vastag lapátnyélről, vagy kétcolos csőről, vagy akármiről! Nem mellékes, így megemlítem az általam sötétkéknek képzelt nájlon köpenyt, ami szintén a munkavégzést lehetetleníti el.

Érdemes nyitott szemmel járni!? [AzpA]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése